Liget - irodalom és ökológia
 
 
 
2009 / 4   //    «    5    » 
Varga Dániel
Érvénytelen ígéret
vers 
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


Egy hajnalon arra riadt, hogy

elcserélte valakivel a

múltját.

Nem „ő” volt többé.

Nem volt senki és semmi;

halott, üres tekintet volt.

 

Elhatározta, kideríti az igazságot.

Ehhez először el kellett távolodnia

gyerekkorától – – –

Fájdalmasan vonultak a mélybe ráncai.

Lehunyta szemét:

nem kívánt többé magyarázkodni.

 

Másnapra cserbenhagyta saját húsa.

Lefoszlott csontjairól, mint rózsaszín

felhők közül az ég (pedig

addig könnyűnek és együttműködőnek

mutatta magát).

 

Harmadik napon a szíve furcsán

dobolni kezdett.

Mindig erre vágyott: egyre magasabbra...

„Milyen tágas a világ?”

 

Csönd lett.

Éjfélkor Isten aranyszögeket bocsátott a

tenyerébe.

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2009 / 4   »   Érvénytelen ígéret