Játék legyen a vers a játékért; semmi más
vonatkozás
ne.
Belerejtve vagy provokatív tagadással se,
tettetett jelentés-lengetéssel,
alig észrevehető kevéssel,
mintha
módszertelen volna, pro forma,
szerfelett-alatt kéjes, túl vagy innen
a kiművelt sekélyen.
Nem.
De át.
Nyüstölni próbálom tehát gátlástalanul,
csupasz
hangtáncoltatással meghagyni magában,
előle ki nem térni,
ezüstözni fejtől lábig.
Bélelni kínzó klapanciáit.
Ha elkanya-rodom vagy -rodtam,
ha bele-bele is tör-tem jelképesen sem létező botor ceruzámat,
ha el is hallgattam, hogy elhallgattam,
ahogy megfordítottam
és hallgatóztam csöndben,
magamat talán meggyötörtem, de le nem aláztam
mégsem.
Szavaimmal körbe másztam,
most is mászom.
Ha iá-zom, a rongyom rázom,
kényszerem is a választásom.


Utóirat

Tudom, látom, hallom, érzem:
hangoztatott
kettősségem
itt most éppen szétrángatott-összenyüstölt
féle-forma utóirat.
Magában semmit meg nem old.
Ne is oldjon
(kereket se).
Madzagot kötök a becses szerkezetre,
maximum.