Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2012 / 11   //    «    5    » 
Horgas Béla
Földhözragadt elbeszélés: szilvával
vers
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


TALLÁR FERENC szeptemberi számunkban megjelent esszéjéhez (Légy a levesben)

s a novemberi számban olvasható írásához többen, több műfajban is kapcsolódtak.

A továbbgondoló írások közlését decemberi számunkban folytatjuk.

 

 

Filozófusok

okos szavai zsizsegtek a globális kapitalizmusról

fejemben, s jólesően bólogattam is nekik,

ahogy a Retek utcán várakoztam lehúzott ablakú

kocsival a késő őszi napsütésben;

ide-oda csapongtam gondolatban,

az új baloldal és új jobboldal elméletein tűnődtem,

hogy a bipoláris ellentétek szervező rendszerében

a jó és rossz jelentésének értelmezése,

majd tárgyiasulása miként is alakulhat,

és eszembe jutott

egy mára közhellyé kopott,

de földhözragadt tudatomban rögzült mozzanat,

hogy a politikai szférában

az irány mennyire másodlagos –

csak a hatalom számít,

a bal jobbra is fordul akár, ha ott van éppen üres hely

frontot nyitni.

Láttam kezdetét, s most már azt is, hogyan megy végbe,

mi lett belőle,

milyen az ún. szélsősége,

lám,

a ’94-ben még provokatívnak tetsző vita-kérdés:

„Jobboldal, hol vagy?” és

az akkor ironikusnak szánt válasz:

„Mindenütt, ameddig a szem ellát”,

anekdotikus elemek ma már,

és idézeteim a régi szerzők személyes története nélkül

ugyan mit mondanak?

Ekkor bukkant föl a járdán a sárga pulóveres,

ötven körüli nő, és a fejemben társalgókkal nem törődve szólt,

tudok-e adni pár forintot.

Az ismerős fordulattól undokul igazat válaszoltam,

egyetlen vas sincs nálam,

„s valami ennivaló?, nagyon éhes vagyok.”

Telibe talált. A hang. Ahogy nézett.

Elhittem neki.

Mentegetőztem, hogy nincs semmi nálam.

A nő továbbállt, nekem meg eszembe jutott a szilva; előkapartam.

A sárga pulóveres

a péküzlet bejáratánál kéregetett.

Menjek hozzá egy marék szilvával?

De jött már visszafelé, valamit nyögtem,

ne haragudjon, s nyújtottam.

Hálás dadogása.

Mohó arca.

Ültem ott a napsütésben, magamban.

 

 


 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2012 / 11   »   Földhözragadt elbeszélés: szilvával
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911