Valami szépről van szó Úton, útfélen. Ott áll Délelőtt A Fa és a Határok árnyalatait hiába látja Másképpen Ő és Én, vagy akár Én, te, ő, mi, ti, ők Átellenből, a Viszony ugyanaz marad, és mennek a Repülő szőnyegen ülve Szép sorban, felfelé: Buber, Hules, fák, feketerigók. Egyik oldalon a Politika, civilizáció, természet hármasa áll, a másikonÖdipusz a költészetben és egy Kérelem Raminagrobishoz.
Tovább a cikkekhez »
A Labirintológiai szakvélemények mellett az is olvasható a lap novemberi számában, hogy A kalap nem madár – Így igaz. A konyhaasztal meg nem Döghús, viszont Kell egy jó szó – egy Charles Baudelaire-idézethez, mert akkor Gyertyaláng mellett kiterjeszthetők A környezetvédelmi jog határai. Tudja ezt Bolond és múzsa, hiszen “…egy lassú zuhanásban állunk…”, hiába erőlködik Civilizáció, modernitás, Európa – a kőbaltától a Technopoly-ig. De mit szólnak hozzá a Kutyák?
